A végső megoldás: Halál (Alien³, 1992)

David Fincher első filmje, ami majdnem az utolsó is lett.

alien3-1.jpg

A ’90-es években három művel (Hetedik, Játsz/ma, Harcosok klubja) meghatározó rendezővé váló Fincher 1991-ben kapta az első felkérést egész estés filmre. Alkotói pályáját reklámfilmekkel és videoklipekkel kezdte; kísérletező hajlama, technikai ismeretei és erős vizuális fantáziája hamar ismertté és keresetté tették a nevét. Dolgozott többek közt a Nike-nak, a Coca-Colának, a Heinekennek, illetve forgatott klipet Madonnának, Stingnek és Michael Jacksonnak.

Egy sci-fi horror sikersorozat folytatásával bízták meg, és ő nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába annak ellenére, hogy a forgatókönyv nem állt készen, és még a forgatás idején is rengeteget változott. A végső megoldás: Halál Ridley Scott (A nyolcadik utas a Halál,1979) és James Cameron (A bolygó neve: Halál, 1986) munkáit folytatja. Mindkét film kasszasiker volt, így a záró darabnak készülő harmadik részt nagy várakozás előzte meg.

alien3-2.jpg

Az előzményekből kifolyólag az Alien³, „örökölte” a feminista vonásokat, hiszen a főhős Ellen Ripley (Sigourney Weaver) maradt, aki az első két részben sikeresen szállt szembe az űrből érkezett gyilkos fenevaddal. Ripley nőisége Finchernél még hangsúlyosabb lesz az által, hogy egy olyan bolygón landol, ahol bűnözőket tartanak fogva, és ahol évek óta csak férfiak élnek. A planéta fegyencei egy különös vallás hívei, amelyet ők találtak ki és Dillon (Charles S. Dutton) irányításával gyakorolnak. A nő megtöri a közösség szellemi harmóniáját és felborítja testi nyugalmát, ám valamelyest azonosulnia is kell a férfiak világával, hogy ne keltsen még nagyobb feszültséget soraikban. Ennek érdekében fejét kopaszra borotválja, hogy külsőleg ne tűnjön ki a többiek közül.

A férfiszerepek is módosulnak, hiszen a nő mint viszonyítási pont hiányzik a rabok mindennapjaiból. Életük a vallásban nyer új értelmet, a kényszerű összezártság formális közösségalakító ereje a hitben és a hozzá kapcsolódó rituálékban informálissá, önként vállalttá válik. A szörny érkezése a csoport számára a pusztulást, a bolygó számára a teljes elnéptelenedést, az apokaliptikus véget ígéri. Ez áttételesen a nőnek „köszönhető”, de az üdvözülés lehetőségét is ugyanő jelenti, hiszen Dillon közreműködésével egymásért életüket áldozni kész közösséget formál a széthúzó, veszekedő fegyencekből.

alien3-3.jpg

A zárt vallási közösség a rabok számára a túlélés, a nehéz körülmények elviselésének záloga. Egymást testvérüknek tekintik, Dillont leszámítva nincs vezetőjük, és önmegtartóztatást fogadtak (ez ellentmond annak az értelmezésnek, miszerint a testben hordozott idegen lény a homoszexuális közösségekben terjedő AIDS-vírus metaforája lenne). A vallási csoport ötlete egyébként attól a Vincent Wardtól származik, akit a stúdió még Fincher előtt bízott meg a film rendezésével. Az új-zélandi alkotó elképzelése szerint Ripley egy középkori körülmények között élő szerzetesrend erdővel borított bolygóján landolt volna, ám mivel a direktor a szekta életének bemutatására több gondot fordított, mint az Idegenre, röviddel a forgatás megkezdése után leváltották. Az alaptörténetet az új változatban is meghagyták, hogy a már leforgatott jelenetek és elkészült jelmezek, kellékek ne vesszenek kárba. Ward elképzelése sokat ígérő volt, hiszen részben szintén a középkorban játszódik 1988-as A navigátor című filmje, ami nagy fesztivál- és közönségsikereket ért el komor képi világának és fantáziadús történetének köszönhetően.

Fincher első filmje erényei ellenére sem nevezhető átütő debütálásnak. A főcím információdús montázsa, az egységes képi világ, a megbízható színészvezetés ellenére az Alien harmadik része közel sem olyan emlékezetes, mint elődei. A film ritmustalansága különösen az akciójelenetekben szembetűnő: az űrlény támadásaiból a villanásnyi és alulvilágított képeken jóformán semmit sem lehet látni; a szörny felrobbantására szőtt terv megbeszélése és kudarca között olyan rövid idő telik el, hogy a néző rá sem tud hangolódni; a lény becsalogatása az öntőkemencébe pedig azért követhetetlen, mert nem mutatják meg nekünk, hogy hová és hogyan is kellene eljuttatni a ragadozót. Ezek a hibák összefüggésben lehetnek azzal, hogy a Fox stúdió nem bízott eléggé a kezdő rendezőben, aki ezért nem is forgathatott le minden általa elképzelt jelenetet. Finchert kötelezték, hogy a már meglévő felvételekből vágja készre a filmet. 2003-ban megjelent egy fél órával hosszabb speciális változat, amely már közelebb áll az eredeti elképzelésekhez, de Fincher ebben az újravágásban nem akart részt venni, így a rendező eredeti koncepcióját valószínűleg már nem fogjuk megismerni.

alien3-4.jpg

A film végül nem aratott sikert, a szörnyeteg harmadik felbukkanását a kritika és a közönség sem érezte méltónak az előzményekhez. Fincher filmrendezői pályája majdnem megfeneklett, a bukás után visszatért a klipek és a reklámok több sikerrel kecsegtető világába. De szerencsére nem végleg.

A szöveg eredeti változata 2005-ben készült.