Digitális Filmszalag


A kannibálhorror atyja halott (Umberto Lenzi 1931-2017)

Nyolcvanhat éves korában, a közelmúltban elhunyt Umberto Lenzi olasz filmrendező. Az utolsó napjait egy római kórházban töltő direktor páratlan életművet hagyott maga után, azzal együtt, hogy karrierjét a kilencvenes évek elején lezárta.

Tovább olvasom

Annabelle 2. – A teremtés (Annabelle: Creation, 2017)

A kézműves horrorrendezőként induló, de egy éve már a mozikban is sikerrel bemutatkozó svéd alkotó, David F. Sandberg az Amikor kialszik a fény után ismét James Wan produceri felügyelete alatt dolgozhatott. A Wan által rendezett Démonok között előzményének, az Annabelle-nek a folytatását (mely…

Tovább olvasom

Valami követ (It Follows, 2014)

Mi a jó horrorfilm alapfeltétele? Semmiképp sem a rémségek kendőzetlen bemutatása, illetve az elborzasztó és ijesztő jelenetek halmozása. Sokkal többet nyom a latban a hangulat, a néző bevonódást segítő árnyalt karakterábrázolás, és az sem árt, ha a műfaj szörnykészletét emlékezetes, új taggal…

Tovább olvasom

A légy (The Fly, 1958; 1986)

Az ember mindennapjait talán legtöbbször és leginkább megzavaró élőlényről nem is nagyon lehetne más jellegű filmet forgatni, mint horrort. A légy című 1958-as és 1986-os alkotások éppen olyanok, mint ezek a zümmögő bestiák: egyszerre csodálatra méltóak, bosszantóak és elborzasztóak.

Tovább olvasom

Autók a (vér)tenger felé (Christine, The Car)

Vannak alkalmak, amikor a benzinzabáló négykerekűek csupán életutunk lerövidítését segítik. Habár a filmtörténet során számtalan alkalommal készültek olyan művek, amelyekben a főhős vagy főhősök különböző gépjárművekkel és azok sofőrjeivel kellett, hogy harcba…

Tovább olvasom

Csendes éj, halálos éj (Silent Night, Deadly Night, 1984)

Valószínűleg kihagyott ziccernek tekinthető, hogy ezt a posztot nem karácsonyra időzítettem, de tény, hogy pár hete még eszembe sem jutott, hogy ideje lenne már megnéznem a Csendes éj, halálos éj című horrort. Most viszont pótoltam a hiányosságot, amivel persze nem lettem sokkal…

Tovább olvasom

Dr. Caligari (Das Kabinett des Dr. Caligari, 1919)

A német expresszionista irányzat nyitófilmjének messzire nyúló hatását sokak szerint nem a direktor, Robert Wiene tehetsége magyarázza, hanem a látványtervezők, a forgatókönyvírók és a színészek munkája. Tény, hogy az akkor 28 éves rendező egyetlen korábbi vagy későbbi…

Tovább olvasom