Feledés (Oblivion, 2013)

Meg kell hagyni, amennyire viszolyogtató és irritáló, amit Tom Cruise az utóbbi években tesz a magánéletben, annyira üdvözítő, milyen filmekben játszik. A Mission: Impossible negyedik része, valamint a Jack Reacher (erről hamarosan szintén írok) is egészen vállalható és szerethető alkotások, így bátran vettem be magam a moziba, hogy megnézzem legfrissebb munkáját, a Feledést. Nem is csalódtam.

oblivion.jpg

Kezdjük ott, hogy a rendező, Joseph Kosinski alapötletét (amellyel már első filmje, a Tron: Örökség elkészítése előtt házalt a stúdióknál) a kisebb hibák ellenére remekül sikerült vászonra „önteni”. Az atomháborút követően lepusztult Föld utolsó tartalékait (tengervíz) kinyerő gépek, az azokat vigyázó drónok felügyeletét és javítását végző páros, Jack (Tom Cruise) és Victoria (Andrea Riseborough) mindennapjainak bemutatása több, mint érdekes és izgalmas. És szerencsére a mindezt felborító történések szintén okosan vannak végigvezetve.

De már eleve a romba dőlt, s a természet által visszafoglalt városok és területek között cirkáló, apró repülő köré felépített látvány miatt megéri próbát tenni a Feledéssel. Szerencsére Cruise is csak annyira helyezi magát előtérbe, amennyire muszáj (bár a zárlatot kihagytam volna), Olga Kurylenko és Morgan Freeman karaktere lehetne mondjuk kidolgozottabb, a számomra eddig ismeretlen Andrea Riseborough viszont nagyon ügyesen és hatásosan hozza a szabályokat betartani akaró, hűvös és már-már robotszerű Victoriát.

Két dolog jutott eszembe, ami inspirálhatta ezt a művet: az egyik a Hold, amely hasonló alapfelállásból indul, és szintén érdekes kérdéseket vet fel, a másik pedig a Portal nevű számítógépes játék, amely a robotok dizájnjában, működésében és emberekhez való viszonyában mutat hasonlóságot. A zene meg mondjuk túlságosan is sokat merít az Eredet és a Batman-trilógia score-jából, de ez még megbocsátható.

Nem hibátlan film tehát a Feledés, de bizton állítható, hogy azok közül, akik megnézik, sokan újra és újra el fognak merülni ebben a világban, mivel abszolút megéri. Eddig az év sci-fije.