Kocsma a Csendes-óceánon (Donovan's Reef, 1963)

Ha nagy leszek, Lee Marvin leszek. Vagy John Wayne. Vagy Steve McQueen. Vagy Clint Eastwood. Az viszont biztos, hogy az elsőként felsorolt két színészt nem a Kocsma a Csendes-óceánon című film miatt kedvelem olyan nagyon. Ettől függetlenül épp miattuk vettem a fáradtságot, hogy próbát tegyek ezzel a komédiával.

donovans_reef.jpg

Az egyetlen igazán fontos információ a művel kapcsolatban az, hogy technikailag ez volt John Ford és John Wayne utolsó közös munkája (illetve Wayne később még narrátorként közreműködött a Chesty: A Tribute to a Legend című, szintén Ford rendezte dokumentumfilmben), és az is rögtön megállapítható, hogy gyümölcsöző kapcsolatuknak (ha minden igaz, huszonegyszer dolgoztak együtt) nem épp ez vált legemlékezetesebb darabjává.

Legfőképp azért nem, mert Wayne-nek sosem állt jól a komédiázás, de ez részben igaz Lee Marvinra is – utóbbi mentségére legyen mondva, hogy szerepe igen elcsépelt és semmitmondó, erősen érződik, hogy ez a nagy hármas leginkább a forgatási szünetekben érezte jól magát, valószínűleg a címbeli kocsma díszletei közt iszogatva.

A történetre egyébként alig érdemes szót vesztegetni, csak kevéssé tudja lekötni a nézőt. A világháború Haleakaloha szigetén maradó amerikai orvosról (Jack Warden) kiderül, Bostonban egy komplett hajótársaságot örökölt, így rég nem látott lánya, Ameilia (Elizabeth Allen) felkerekedik, hogy megkeresse őt, s megállapítsa, apja beszámítható-e ehhez. Ám a doki épp a környékbeli szigeteken járja szokásos gyógyító körútját, így a fiatal hölgy addig kénytelen Donovan (Wayne), Gilhooley (Marvin) és de Lage márki (Cesar Romeo) vendégszeretetét élvezni. Ez természetesen kisebb konfliktusokhoz és banális gegekhez vezet, míg Donovan és Ameilia egymásba nem szeretnek. Szóval klisés és nem túl fordulatos sztoriról van szó, ami tényleg csak arra jó, hogy a főbb szereplők egymás kárára süssenek el egy-egy poént, vagy lendítsék meg az ökleiket.

Nézhető, de feledhető film, ennek ellenére Wayne-nel, Marvinnal és Forddal bármikor szívesen zátonyra futottam volna egy hasonló kis szigeten, mint amilyet itt láthatunk.