Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza (Zero Dark Thirty, 2012)

00:30 – Bevetés indul.

zero_dark_thirty.jpg

Vannak a világtörténelemben olyan dátumok, amelyeket ha akarnánk, se tudnánk elfelejteni: például 1492-ben felfedezték Amerikát, 1914-ben kitört az első, 1939-ben a második világháború, 1956. október 23-án forradalom robbant ki hazánkban a szovjet elnyomás ellen. Ebbe a sorba illik 2001. szeptember 11., vagyis a World Trade Center (WTC) és a Pentagon elleni terrortámadás napja is, hiszen legtöbbünk minderről nem csupán utólagosan hallott, hanem akár élőben is követhette, és a sokkoló események utóélete is bőven segített abban, hogy agyunkba égjen 9/11 jelentése.

Az akció megtervezését és végrehajtását magára vállaló al-Kaida iszlamista terrorszervezet, valamint annak vezetője, Oszama bin Láden (akinek nevében hivatalosan kis kezdőbetűvel szerepel a „bin”, nem úgy, mint a film magyar címében) természetesen rögvest az USA kormányának célkeresztjében találta magát, s a szálak felgöngyölítése még attól sem riasztotta vissza az amerikaiakat, hogy lerohanják Afganisztánt (az „olajozott” hátsó szándék, a WTC-merénylet és a bin Láden személye körüli összeesküvés-elméletek megítélése nem tisztem). Majd' tíz évnyi megfeszített munka után végül 2011. május 2-án hajnalban sikerült „levadászniuk” a hírhedt vezért, ami természetesen nagy dicsőséget jelentett az Obama-adminisztrációnak, s némi megkönnyebbülést hozott a világ vezető államainak.

Ilyen előzmények után nem volt tehát meglepő, hogy Hollywood is gyorsan reagálni kívánt a történésekre. A modern hadviselés bemutatása terén előző művével (A bombák földjén) már bizonyító Kathryn Bigelow kollégáival épp azon munkálkodott, hogy a bin Láden felkutatását célzó CIA-tevékenységről írjon forgatókönyvet, amikor nyilvánosságra hozták a különleges tengerészgyalogos egység (SEAL) eredményes bevetéséről szóló információkat. Emiatt azonnal módosítottak a sztorin, amelyben így már szerepel ez az akció is, s maga a cím is erre utal: a katonai kifejezés nulla óra harminc percet jelöl, vagyis a küldetés megkezdésének időpontját.

De Bigelow nem elégedett meg azzal, hogy egy egyszerű kommandósokkal megspékelt akciómozit készítsen, a játékidő sokkal hosszabb részét képezi maga a nyomozás, amely ezáltal remekül megmutatja azt a háttérmunkát is, ami ilyen komoly esetekben folyik. Nem meglepő, hogy az információk beszerzése (kínvallatás, megvesztegetés, netán alkukötés által), a hamis értesülések kiszűrése, a felsőbb vezetők meggyőzése mellett maga az életben maradás is komoly kihívás, és ezekkel a főszereplő Maya (Jessica Chastain) kénytelen-kelletlen szembesül is.

zero_dark_thirty2.jpg
De szerencsére a műfajkeverés (politikai krimi-thriller és háborús akciófilm) elősegíti azt, hogy maguk a nézők se unatkozzanak. Érdekes módon azonban az operatőr, Greig Fraser kevésszer él a dokumentarista stíl legjellemzőbb megoldásával, a kézikamera használatával – ellenben a záró kommandós-szekvenciában többször is egy-egy katona szemszögébe helyezkedhetünk, ami a számítógépes játékok világát idézi.

Mint tudjuk, a különböző filmfesztiválokon, díjátadó ünnepségeken nagy sikere van a(z aktuál)politikai történeteknek, így nem csoda, hogy a Zero Dark Thirtyt is jelölték például nem egy Oscar-díjra. Bár nagy valószínűséggel a befutó inkább Az Argo-akció vagy a Lincoln lesz, azért Jessica Chastain jó esélyekkel indul a legjobb női főszereplő címéért, hiszen tényleg remekül, nagy átéléssel hozza a feladatát megszállottan végző ügynököt.


(A cikk eredetileg a mozinet.hu-n jelent meg, és mint azóta kiderült, nem volt sikere a filmnek az Oscar-átadón.)