Az eltűnés sorrendjében (Kraftidioten, 2014)
Az olyan filmek miatt, mint Az eltűnés sorrendjében, érdemes moziba járni.

Az olyan filmek miatt, mint Az eltűnés sorrendjében, érdemes moziba járni.

Robert Wise is tipikusan olyan rendező, akinek a nevét ritkán jegyzi meg a lelkes filmrajongó: pedig munkássága elég terjedelmes, s köztük nem egy említésre méltó (például A nap, mikor megállt a Föld; Valaki odafönt; Csendben fut, mélyen fut; West Side Story; A ház hideg szíve; Homokkavicsok; Az Androméda-törzs) alkotás bújik meg. Egyik korai zsengéje, Az eladott mérkőzés pedig annak ellenére igazi klasszikus, hogy nem sűrűn olvashatunk róla.

Igazi, húsba vágó és realisztikus kémfilmet két órában prezentálni sohasem egyszerű: persze ha a látványra és a felszíni csillogásra helyezzük a hangsúlyt, akkor megoldható (l. James Bond és társai), ám ha a valódi hírszerzői munkát akarjuk láttatni az összes buktatójával, szereplőjével és módszereivel, az bizony már kemény feladat. Ilyen Tomas Alfredson Suszter, szabó, baka, kém című alkotása is, amely a könnyű érthetőség tekintetében rendesen feladja a leckét nézőjének.

H.B. Halicki 1974-es akciófilmje nem mentes a gyenge és erőtlen pillanatoktól, ám... egy negyven perces autós üldözés van benne!! Kell ennél több?

Philip K. Dick munkáit sokszor és sokféleképpen feldolgozta már a filmipar (és minden bizonnyal még fel is fogja): az adaptációk között akadnak jobb és rosszabb próbálkozások is, Az elhagyott bolygó valahol a kettő között egyensúlyoz.

Több alkotói évforduló is kötődik a legendás Vietnam-filmhez: Marlon Brando ma lenne kilencven éves, Francis Ford Copppola április 7-én lesz hetvenöt, a forgatókönyv társszerzője, John Milius pedig április 11-én tölti be a hetvenet.

Sárkányok, post-apokaliptikus világ, Christian Bale, Matthew McConaughey, Gerard Butler - ez a felsorolás arra engedne következtetni, hogy a 2020: A tűz birodalma egy igazán pörgős és dögös film...

Philip Kaufman 1978-as műve a mai napig izgalmas és gyomorszorító paranoia-thriller.

Irigylésre méltóak az olyan emberek, akik tisztességgel tudnak megöregedni. Azok meg főleg, akik életpályájuk relikviáit idős korukban sem csak szépen kifényesítve őrzik a vitrinjükben, hanem ahhoz még további, elismerésre érdemes dolgokat képesek hozzátenni. Clint Eastwood számomra ilyen ember.

John Travolta (aki február 18-án ünnepelte 60. születésnapját) karrierjének beindításában fontos szerepe volt Brian De Palma Carrie című horrorjának 1976-ban. A következő években a Szombat esti láz, majd a Pomádé avatta sztárrá a táncos lábú fiút, akinek azonban hamar lefelé kezdett ívelni a karrierje, és csak a Ponyvaregény ültette újra a trónra 1994-ben. A köztes időszak alkotásai közül a De Palmával forgatott Halál a hídon emelkedik ki, amely nem mellesleg Tarantino egyik nagy kedvence is.
