A magyar címadás főleg az utóbbi években a vicceskedő és nagyon okosnak látszó irányba mozdult el, sok-sok förmedvényt és torzszülöttet szabadítva a világra (hadd ne soroljam fel ezeket). Hogy a Sheila meghalt és New Yorkban él mikor kapta ezt a elnevezést, nem tudom, az biztos, hogy az ötletgazda hatalmas bakot lőtt vele. Már csak azért is, mert nem hogy nem New Yorkban játszódik a film, de még csak komolyabb említés szintjén sem jelenik meg benne az Egyesült Államok ikonikus metropolisa.

Ezen bénaság ellenére Herbert Ross műve az utóbbi hónapok egyik legüdítőbb mozija volt, amit láttam (a Sajnálom, téves szám mellett): hihetetlenül csavaros története ugyanis megérdemli, hogy a remekművek között emlegessük – kár, hogy ez egyáltalán nincs így, legalábbis hazai viszonylatban még nem nagyon hivatkozott rá senki, ha krimikről volt szó. Pedig a sztorit akár maga Agatha Christie is írhatta volna, hisz a helyszín (egy luxushajó), a "játszók" (a társadalmi elit tagjai) és a cselekményvezetés is a angol írónőt idézi – gyanítható, hogy a forgatókönyvet jegyző Anthony Perkins(!) és Stephen Sondheim honnan merített.

A James Coburn által alakított producer egy évvel felesége tragikus halála után meghívja barátait "ladikjára", s egy különös társasjátékba kezd velük, amelynek részben titkolt célja az, hogy kiderüljön, anno ki volt az, aki elgázolta és cserbenhagyta a nejét. Az apró, lényeges momentumok felbukkanásai természetesen remekül fokozzák az izgalmakat, a váratlan fordulatok pedig nem egyszer bizonytalanítják el nemcsak a szereplőket, hanem a nézőket is. Coburn mellett pedig olyan színészek domborítanak, mint az örök szürke eminenciás James Mason, a kissé talán üres, emiatt inkább szépségével hódító(?) Raquel Welch, a harsányságával kitűnő Dyan Cannon és a fiatal Ian McShane. Egyedül Richard Benjamin játéka nem elég meggyőző, béna bajusza és nullához közeli arcjátéka kicsit hiteltelenné teszi karakterét.

A részben a filmipart is górcső alá vevő The Last of Sheila felhőtlen szórakozást ígér a krimik szerelmeseinek, úgyhogy bátran merem ajánlani mindenkinek.