Herczeg Attila nagyjátékfilmes bemutatkozása egy romantikus komédiába oltott korhatáros tinivígjáték. Csakhogy a kanos kamaszok és a szalagavató bál bonyodalmai helyett a tizenöt éves érettségi találkozó képezi a film cselekményének kiindulópontját. Ám a harmincon túli szereplőket ugyanazok a vágyak hajtják, mint gimnazista korukban: ki egy jó numerára, ki meg a nagy szerelemre áhítozik. A műfajmixelés eredménye egy mocskosabb szájú, Erős Pistával megbolondított, magyaros Notting Hill lett.

Horváth Dániel 33 éves építész, aki épp főnöke lányát készül feleségül venni. Jó állás, szép kilátások. Sőt, az érettségi találkozón jó néhány feles után még a világhírű modellé vált régi osztálytársa, Hajnal Tímea is összejön neki a ruhatárban. Ám Bögöcs, az infantilis tahó lefilmezi őket, és megzsarolja Danit. Ha ő is megdöntheti a nőt (amire tizenöt éve vágyik), nem hozza nyilvánosságra a felvételt. Bár a végkifejlet már ekkor sem kérdéses, de a vígjátéki alaphelyzetből meglepően sok vicces jelenet kerekedik. Ugyan a kínos szituációk és a tipikus karakterek jól ismertek a zsáner kelléktárából, mégis működőképesek, megtornáztatják a rekeszizmokat.

A narrátornak megtett Bögöcs a Moszkva tér Rojálja tizenöt évvel idősebben, akit elkerült a siker, és valahol megrekedt a kamaszkor pornótól ragacsos világában. A kopaszodó fején hajfonatot, szakállat és mázsás fukszot hordó alak (Szabó Simon nagy rutinnal hozza a harsány, visszataszító bunkót) mindentudó elbeszélő, aki időről-időre a maga sajátos módján reflektál a látottakra és hallottakra. Az ő figurája amolyan élesztőként működik: nem csupán elindítja a bonyodalmat, hanem éles kontrasztban van a felső középosztálybeli (építész, fotós, pszichológus) szereplőkkel, akikkel való folyamatos ütköztetése a film humorának egyik fő forrása. Nélküle olyan lenne Herczeg filmje, mintha a Társas játék című HBO sorozat mozifilmes változatát látnánk. Nem véletlen a párhuzam, hiszen mindkettőben Simon Kornél a kissé töketlen főhős (egyikben Dávid, a reklámszakember, a másikban Dániel, az építész). Azt viszont már castingolási lustaságnak érzem, hogy filmbeli jegyese Réti Adrienn, aki a sorozatban ugyanazt a hideg, merev, domináló barátnőt alakította.

A címszerepet alakító Osvárt Andrea amellett, hogy félelmetesen hasonlít D. Tóth Krisztára, filmes rutinját külföldi (főleg olasz) produkciókban szerezte. A honi filmkritika leginkább az ő gyenge színészi teljesítményét emelte ki. A testhezálló szerep (külföldről hazatérő, a szépségéből élő, sikeres nő) ellenére valóban nem azzal a természetességgel van jelen a vásznon, mint a többi szereplő, de ez szerencsére alig von le valamit az alkotás élvezeti értékéből. Amit veszítünk a vámon, megnyerjük a réven. Ugyanis a kisebb szerepekben brillíroznak helyette is. Lengyel Tamás és Jordán Adél kettőse remekül működik: előbbi a főhős laza, pimasz barátja, aki arra sem emlékszik, kikkel is feküdt le a gimi alatt, utóbbi pedig érzékenyen jeleníti meg a diákkori nagy csalódását feldolgozni nem képes, és emiatt pszichológussá lett gátlásos, szemüveges lányt. Számomra a legemlékezetesebb alakítást Szandtner Anna nyújtotta, mint önérzetes prosti. Kissé elrajzolt, butuska vígjátéki szerepébe bele tudta csempészni a lélektanilag hiteles emberábrázolást is, így a sziporkái mellett mélységet is kapott a karaktere.

A reklámszakmából érkező rendező mintha saját helyzetére reflektálna Dani (és részben Bögöcs) alakjában. Kreatív energiáit visszafogó jegyese mellett csak sokára veszi észre, hogy félrelépése több egy egyéjszakás kalandnál, és a valódi szerelem ígéretét hordozza magában. Épp Bögöcs és Nikki, az örömlány ébresztik rá, hogy ne csapja be magát, tanulja meg elengedni azt, ami eddig kitöltötte az életét. Így Hajnal Tímea megdöntése nem más, mint az első nagyjátékfilm elkészítésének eufórikus állapota, rátalálás a művészi kiteljesedés ösvényére. Hogy ez a kapcsolat mennyire lesz gyümölcsöző, Herczeg Attila következő filmjei fogják megmutatni.