Váratlan fordulatok várnak arra, aki fel akarja göngyölíteni, mi is valójában ennek a filmnek a címe. A magyar változat egy-az-egyben nevetséges (alant kiderül, miért), az angol verzió pedig az internet alapján mutat furcsaságokat: ha Google-ön keresztül keresünk rá, az IMDb-link azt mutatja, hogy a címe Caine, ha rákattintunk, az adatlapon belül már Shark!, a plakátokat nézegetve pedig a legtöbb helyen Shark szerepel. Kár, hogy maga a mű annyira gyenge, hogy nincs értelme az ennél komolyabb morfondírozásnak.

Pedig a rendezői teendőket nem kisebb személyiség, mint a már a blogon is méltatott Sam Fuller látta el, bár az információk tanulsága szerint nem éppen úgy, ahogyan szerette volna. A pénzemberek közbeavatkozása ugyanis ezúttal is a produkció rovására ment. Nemcsak, hogy a cím változott (Fuller szerette volna a Caine-t, ebből lett a figyelemfelkeltőbb Shark vagy Shark!), de magát a mozit is önkényesen vágták össze, miután a direktor egy elég durva húzás (forgatás közben az egyik kaszkadőr meghalt egy cápával forgatott jelenet közben, és a producerek ezt is felhasználták a reklámkampányban) után fokozatosan elhatárolódott, majd a kész anyagot látva szerette volna elérni, hogy a nevét levegyék a stáblistáról.

Hogy fokozzam a káoszt, elárulhatom, hogy a magyar kiadás is tartogat még abszurditásokat – persze ez nem meglepő annak fényében, hogy a vhs-generáció örök kedvence, a Vico segítette a terjesztést. Lényeg, hogy a filmben szó sem esik cápavadászatról (bár az említett élőlény megnehezíti a kalandorok dolgát és esetenként minden értelemben szétszaggatja terveiket), emellett pedig a főszereplő Caine-t a szinkronban Kingnek hívják.

A történet az előzmények tudatában pedig igen zagyva, feszültségmentes és érdektelen. A fegyvercsempészből pillanatok alatt csavargóvá váló Caine (Burt Reynolds) úgy próbál meg elszabadulni Nyugat-Afrikából, hogy beáll egy tengerbiológus duó mellé segítőnek. Mivel szinte mindenkinek akadnak hátsó szándékai, ezért csakhamar izgalmas(nak szánt) fordulatokat vesz a cselekmény. Sajnos azonban a dramaturgiai bénázások, az elnagyolt karakterek inkább unalomba fullasztják a sztorit, egyszerűen semmi súlya nincs annak, ki kit ver össze, ki miért és hogyan hal meg, ki miért és hogyan akarja átverni a másikat. A zárlat és a zárókép mondjuk nem rossz, de amíg odáig eljutunk, bizonyosan ránk tör az álmosság. Mint tudjuk, a cápák csak úgy képesek életben maradni, ha folyamatosan mozognak: nos, A cápavadász megtekintése lehet, hogy még őket is megállítaná.