Digitális Filmszalag

Kedvenc filmjeim 2019-ben

Az idén itthon is bemutatott filmek közül ezek maradnak a legemlékezetesebbek számomra.

hideghaboru-kritika-3-750x400.jpg

Tovább olvasom
Címkék: toplista 2019

Öreg harcos (Cobb, 1994)

Ron Shelton rendezői pályájának első évtizedében a baseballt (Baseball bikák, 1988), a kosárlabdát (Zsákolj, ha tudsz!, 1992), a golfot (Fejjel a falnak, 1996) és az ökölvívást (Ilyen a boksz, 1999) is megfelelő terepnek tekintette arra, hogy különböző jellemű férfihőseit egymásnak ugrassza. Látszólag az Öreg harcos című alkotása is illeszkedik ebbe a sorba, mert az egyik legjelentősebb baseballjátékosról szól, de műve mégsem igazi sportfilm. Ennek az „anomáliának” is betudható, hogy az Öreg harcosra amerikai mozibemutatójakor szinte senki sem volt kíváncsi. Ezért is járunk jobban, ha annak tekintjük a Cobbot ami – drámának.

poster2.jpg

Tovább olvasom

Csak egy kislány van a világon; Körhinta (1930; 1955)

Fábri Zoltán három évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán, hogy festőművész lehessen, majd 1938-ban átiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert a filmrendezés kezdte érdekelni. A pályamódosításban döntő tényezőnek nevezte találkozását a francia lírai realizmus alkotásaival: „Marcel Carné, René Clair, Renoir, Duvivier művei olyan hatással voltak rám, hogy egyre fokozódóan nem érdekelt semmi más, csak hogy lehetnék filmrendező” (idézi Marx, 25-6.).

csak_egy_kislany_korhinta_plakat.jpg

Tovább olvasom

Toprini nász (1939)

A később André de Toth néven amerikai karriert építő rendező, Tóth Endre első öt művét még szülőhazájában forgatta. Ezt az öt filmet bő tíz hónapon belül mutatták be a magyar mozik, és a Két lány az utcán kivételével mindegyik elismerő kritikákat kapott. Tóth ennek ellenére elhagyta Magyarországot, majd néhány év kihagyás után Hollywoodban is ki tudta vívni a megbecsültséget, főleg bűnügyi filmek és westernek rendezésével.

focim2.jpg

Tovább olvasom

Szilánkok (Shattered, 1991)

A tengeralattjáróval és a Végtelen történettel nemzetközi hírnevet szerző német Wolfgang Petersen az 1990-es években már amerikai bérmunkák megbízható iparosaként dolgozott. A tengerentúlon forgatott második filmje (egyben az utolsó, amelynek forgatókönyvét is ő írta) indította el thrillerei sorát.
poster3.jpg

Tovább olvasom

Aljas nyolcas (The Hateful Eight, 2015)

Bizonyára számos mozinéző könnyedén össze tudna állítani egy Tarantino-szótárat: bosszú, bőséges és trágár beszéd, bűn, dögös zenék, egykori sztárok, emlékezetes figurák, erőszak, felborult időrend, fekete humor, idézetek más mozikból, műfaji keveredés, Samuel L. Jackson… A rendező kapcsán talán nem is az az érdekes, hogyan menti át filmről filmre ezt a viszonylag terjedelmes eszköztárat, hanem az, ahogyan mindig változtat a bevett formulákon.

poster2.jpg

Tovább olvasom