Fábri Zoltán három évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán, hogy festőművész lehessen, majd 1938-ban átiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert a filmrendezés kezdte érdekelni. A pályamódosításban döntő tényezőnek nevezte találkozását a francia lírai realizmus alkotásaival: „Marcel Carné, René Clair, Renoir, Duvivier művei olyan hatással voltak rám, hogy egyre fokozódóan nem érdekelt semmi más, csak hogy lehetnék filmrendező” (idézi Marx, 25-6.).

A Fehér éjszakák után három héttel mozikba került Góliát is a kortárs svéd társadalom egy kevéssé ismert közösségét állítja középpontba. 

A később André de Toth néven amerikai karriert építő rendező, Tóth Endre első öt művét még szülőhazájában forgatta. Ezt az öt filmet bő tíz hónapon belül mutatták be a magyar mozik, és a Két lány az utcán kivételével mindegyik elismerő kritikákat kapott. Tóth ennek ellenére elhagyta Magyarországot, majd néhány év kihagyás után Hollywoodban is ki tudta vívni a megbecsültséget, főleg bűnügyi filmek és westernek rendezésével.

Hollywood egy tehetséges és sikeres direktorral lett szegényebb 2012. augusztus 19-én, amikor Tony Scott angol filmrendező, producer - máig tisztázatlan okból -  egy Los Angeles-i hídról a mélybe vetette magát.

A tengeralattjáróval és a Végtelen történettel nemzetközi hírnevet szerző német Wolfgang Petersen az 1990-es években már amerikai bérmunkák megbízható iparosaként dolgozott. A tengerentúlon forgatott második filmje (egyben az utolsó, amelynek forgatókönyvét is ő írta) indította el thrillerei sorát.

Idén sajnos a kihagyott filmek listája lett erősebb és nem a látottaké.

Az idén itthon bemutatott filmek közül ez a tíz tetszett a legjobban:

Bizonyára számos mozinéző könnyedén össze tudna állítani egy Tarantino-szótárat: bosszú, bőséges és trágár beszéd, bűn, dögös zenék, egykori sztárok, emlékezetes figurák, erőszak, felborult időrend, fekete humor, idézetek más mozikból, műfaji keveredés, Samuel L. Jackson… A rendező kapcsán talán nem is az az érdekes, hogyan menti át filmről filmre ezt a viszonylag terjedelmes eszköztárat, hanem az, ahogyan mindig változtat a bevett formulákon.

Az előző részek által megemelt elvárások, a színész vakmerő mutatványaira épülő marketing és az idei nyár csekély izgalmat tartogató mozikínálata egyszerre avatja Tom Cruise akcióthrillerét potenciális sikerré.

Ha a világ tele van zsémbes és romlott felnőttekkel, akkor kamaszlelkű zsarunak lenni a legférfiasabb választás.